Rydel kinyitotta az ajtót. Amint beléptünk, mindenki abbahagyta amit csinált és felénk emelte a tekintetét.
-Fiúk, ő a barátnőm, Lucy.-szólalt meg Delly pár perc csend után.
-Igen tudjuk. Sokat hallottunk rólad.-mosolygott egy magas, barna srác.-Rocky vagyok.
-Ross.-intett a mellette ülő szöszi.
-Ryland.-mutatkozott be egy újabb barna.
-Riker.-mosolygott rám a másik szőke.
-Ellington, de hívhatsz Ratliff-nak is.-vigyorgott az utolsó tag.
-Ők itt mind a testvéreim. Kivétel ő.-mutatott Delly Ratliff-ra.
-Én a család barátja vagyok.-magyarázta. Bólogattam, jelezve hogy világos.
-Akkor mi nem is zavarunk. Jó munkát!-intett Delly.
-Sziasztok!-köszöntem én is, majd kimentünk a garázsból.
-Most pedig körbevezetlek Los Angelesbe.-mosolygott.-Megmutatom a fontosabb helyeket.
-Vagyis a plázát és az összes ruhaboltot?-szólalt meg valaki röhögve.
-Riker! Mit keresel itt?-kérdezte Rydel a bátyjától.
-Csak szeretném megmutatni Lucy-nek a várost. Látnivalókkal együtt.-válaszolta.
-Beszélhetünk?-kérdezte Rydel tőlem. Megragadta a kezem, és diszkréten félrevont.-Tetszel a bátyámnaaak.-suttogta vigyorogva.
-Mi van?-nevettem fel.-Hiszen csak pár perce ismerem! Sőt, inkább pár másodperce.
-Nagyon jól ismerem Riker-t. Láttam hogy néz rád. Hidd el, bír téged. Menj csak vele nyugodtan. Tökre összeilletek és úú a shipnevetek....mondjuuk....Rucy!-mondta lelkesen.
-Oké. Te megőrültél.-hagytam ott sóhajtva.
-Mehetünk?-mosolygott rám Riker.
-Persze.-bólintottam.
-Sziasztooook jó szórakozást!-integetett vigyorogva Rydel.
-Mit mondott neked a húgom?-kérdezte Riker amikor kiértünk az utcára. Csodálkozva néztem rá.
-Jaa...mindegy az. Csupa őrültséget.-nevettem fel kínosan.
-Mint például?-mosolygott ő is. Ajjaj. Most mit mondjak? Mégse mondhatom el neki az igazat, totál őrültnek nézne! Ki is nevetne. Biztos vagyok benne.-Lucy, jól vagy?-kérdezte aggódva.
-Persze.-bólintottam.
-Akkor miért nem válaszolsz?
-Mondtam már. Őrültségeket mondott.-sütöttem le a szemem.
-Várjál, kitalálom. Azért, mert felajánlottam, hogy körbevezetlek, ő máris egy komplett "love story-t" talált ki, shipnévvel együtt.-csodálkozva néztem bele barna szemeibe. Atyaúristen milyen szép szeme van! Ráadásul remekül passzol szőke hajához. Oké Lucy, állj le! Állj le!
-Honnan tudod?-kérdeztem jó sokára.
-Delly a testvérem, és egyben a legjobb barátom. És mellesleg együtt is élek vele.
-Jogos.-bólintottam egy aprót.-De ugye hogy butaság?-kérdeztem tőle.
-Hát eléggé. Hiszen tulajdonképpen negyed órájá ismerlek! De ne értsd félre, gyönyörű vagy...-magyarázkodott. Zavaromban elpirultam. Hogy ezt ő ne lássa, lesütöttem a szemem.-Még akkor is, ha elpirulsz.-jegyezte meg, és bár nem láttam, hallottam a hangján, hogy mosolyog.
Ezután egy ideig csendben sétáltunk. Nem tudtam mit mondani neki. Riker törte meg a csendet.
-Mit szólnál, ha a Hollywood-felirat felé vennénk az irányt? Nincs olyan messze.-megvontam a vállam, jelezvén, hogy felőlem mehetünk.
***************************
-Húha! Jó sok látnivaló van L.A.-ben!-mondtam, mikor Riker-ék utcájába értünk.-Én csak Venice-ről és a Hollywood-feliratról tudtam.
-Mostmár mindenről tudsz. Hogyha Delly vezetett volna körbe továbbra is csak arról a kettőről tudnál, ugyanis őt ismerve a legnagyobb plázákba vinne el.-nevetett fel.
Mikor beléptünk a házba Rydel egyből odarohant hozzám.
-Naaa mesélj! Mi volt?-kérdezte izgatottan.
-Lucy és Riker randin voltaak.-mondta Rocky gyerekesen.-Mi lesz még itt...-suhant át egy perverz vigyor az arcán, amihez Ell még füttyentett is egyet.
-Elhitted, hogy vicces vagy.-néztem rá komolyan, mire lehervadt a vigyor az arcáról, és Ell is abbahagyta a füttyögést.
Delly (szerencsére) felrángatott a szobájába. Becsukta a szobájának az ajtaját, és rám nézett.
-Mit csináltatok? Tényleg mindent megnéztetek? Jóba lettetek?-kérdezgetett sorban.
-Megnéztük a látnivalókat, nagyjából és igen.-válaszolgattam.
-Jujjj!-tapsikolt.-Egy kérdés még: tetszik neked Riker?
-Hát....
2015. augusztus 10., hétfő
CHAPTER 2 ~ Meeting and sightseeing
2015. július 3., péntek
CHAPTER 1~Hello L.A.
-Lucy, kincsem ígérd meg, hogy vigyázol magadra!-kötötte anyu a lelkemre, már vagy századszorra.
-Rendben anyu, megígérem.-ígértem meg neki, szintén századszorra. A hangosba bemondták, hogy 5 perc múlva indul a járat Los Angelesbe, így sietnem kellett. Utoljára megöleltem a szüleimet, majd elindultam a bejárat felé.
Anyuék elég nehezen engedtek el ilyen messzire (New York-ból költözöm L.A-be), hiába mondtam nekik, hogy egy barátnőmnél fogok lakni, nem tágítottak. Hónapokig kellett könyörögni nekik, míg végre belementek. El sem hiszem, hogy itt ülök a repülőn, úton Los Angelesbe, az egyik legjobb barátnőmhöz aki nem más mint.......Rydel Lynch! Egy buliban ismerkedtünk meg, azóta tartjuk a kapcsolatot, minden nap beszélünk Skype-on. És most végre úton vagyok hozzá.
Az út túlságosan hosszúnak tűnt, azt hittem sosem érünk földet. Rydel írt, hogy elém jön, azonban nem láttam sehol a reptéren. Hirtelen valaki rámugrott.
-Lucy sziaaaaaaa!!!-köszönt vidáman Delly. Barna szemei csillogtak az örömtől.
-Szia Delly!-öleltem meg szorosan.
-Nem hiszem el, hogy ittvagy.-szorított magához.
-Igen én is örülök de.....Rydel....megfulladok...-kapkodtam levegő után.
-Bocsi.-engedett el nevetve.
-Semmi baj.-nevettem fel én is.
Dellyvel elindultunk hozzájuk. Amikor odaértünk, rendesen meglepődtem. A házuk óriási volt.
-Hűha....a házatok....nagy.-nyögtem ki nagy nehezen.
-Igen, heten vagyunk, kell a hely.-nevette el magát, majd benyitott.-Sziasztok!-köszönt be. A konyhából Delly szülei jöttek ki.
-Rendben anyu, megígérem.-ígértem meg neki, szintén századszorra. A hangosba bemondták, hogy 5 perc múlva indul a járat Los Angelesbe, így sietnem kellett. Utoljára megöleltem a szüleimet, majd elindultam a bejárat felé.
Anyuék elég nehezen engedtek el ilyen messzire (New York-ból költözöm L.A-be), hiába mondtam nekik, hogy egy barátnőmnél fogok lakni, nem tágítottak. Hónapokig kellett könyörögni nekik, míg végre belementek. El sem hiszem, hogy itt ülök a repülőn, úton Los Angelesbe, az egyik legjobb barátnőmhöz aki nem más mint.......Rydel Lynch! Egy buliban ismerkedtünk meg, azóta tartjuk a kapcsolatot, minden nap beszélünk Skype-on. És most végre úton vagyok hozzá.
Az út túlságosan hosszúnak tűnt, azt hittem sosem érünk földet. Rydel írt, hogy elém jön, azonban nem láttam sehol a reptéren. Hirtelen valaki rámugrott.
-Lucy sziaaaaaaa!!!-köszönt vidáman Delly. Barna szemei csillogtak az örömtől.
-Szia Delly!-öleltem meg szorosan.
-Nem hiszem el, hogy ittvagy.-szorított magához.
-Igen én is örülök de.....Rydel....megfulladok...-kapkodtam levegő után.
-Bocsi.-engedett el nevetve.
-Semmi baj.-nevettem fel én is.
Dellyvel elindultunk hozzájuk. Amikor odaértünk, rendesen meglepődtem. A házuk óriási volt.
-Hűha....a házatok....nagy.-nyögtem ki nagy nehezen.
-Igen, heten vagyunk, kell a hely.-nevette el magát, majd benyitott.-Sziasztok!-köszönt be. A konyhából Delly szülei jöttek ki.
-Szia, biztos te vagy Lucy. Üdvözlünk szerény hajlékunkban. Én Stormie vagyok, Rydel édesanyja.-mutatkozott be kedvesen.-És tegezz nyugodtan.-mosolyodott el.
-Én Mark vagyok, Rydel édesapja.-mutatkozott be a férfi is.-Engem is nyugodtan tegezz.
-Rendben.-mosolyogtam rá a szülőkre.
-Gyere, körbevezetlek.-mondta mosolyogva, majd felmentünk az emeletre.
-Gyere, körbevezetlek.-mondta mosolyogva, majd felmentünk az emeletre.
-Összesen van három fürdőnk: egy a szüleinknek odalent, egy a fiúknak idefent, és egy nekem szintén idefent.-magyarázta mosolyogva.-Ez itt az én szobám. Itt fogunk aludni.-mondta, majd benyitott. Minden csupa rózsaszín volt.
-Hát.....ez eléggé....rózsaszín.-nevettem fel.
-Igen, szeretem ezt a színt.-nevetett ő is, majd kimentünk.
-Na, jönnek a fiú szobák. Ez itt Rikeré.-mondta, majd benyitott. Semmi extra nem volt, csak egy átlagos fiú szoba, szinte minden kék volt. Miután megnéztem, mehettünk tovább.
-Rocky szobája.-nyitott be. A falról millió gitár lógott, ha nem tudtam volna hogy zenész, simán kitaláltam volna.
-Márcsak Ross és Ryland maradt hátra. Ők a legrendetlenebbek, szóval ne lepődj meg a rendetlenség láttán.-mondta, majd benyitott.
-Nem vészes.-mondtam megvonva a vállam.-Tényleg hol vannak a tesóid?-kérdeztem kíváncsian. Delly mindig mondta, hogy a házukban nagy nyüzsgés, de most egy lélek sem volt sehol.
-A garázsban. Tudod, ott szoktunk dalokat írni, és próbálni is.-magyarázta mosolyogva.-Gyere, bemutatlak nekik!
Amikor odaértünk egy percre megtorpantam.
-Mi a baj?-kérdezte Delly.-Izgulsz ugye?-kérdezte elmosolyodva.
-Aha, kicsit.-sütöttem le a szemem.
-Nyugi, tuti meg fognak kedvelni.-fogta meg két kezével a vállam.-Már egy csomót meséltem nekik rólad. Naa gyeree.-mondta, majd behúzott a garázsajtón.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)